Chapter 3 - I promise!

Sziasztok!
Elhoztam nektek egy nagyon hosszú részt!
Kellemes olvasást!
*Kibővítve!!:)
Xoxo, -D.

Csak énekeltem, és énekeltem. Nem akartam, hogy a számnak vége legyen. Egyik kezem a mikrofon állványon, a másik magán a mikrofonon volt. Két kézzel tartottam magam, nehogy elszédüljek a magassarkúban. Csoda, hogy még megvan a cipő sarka. Aki ismer az tudja, hogy életemben egyszer volt rajtam magassarkú cipellő, de akkor is csak két percig, de se a cipő, se a lábam nem bírta a megpróbáltatást. Ekkor megesküdtem, hogy nem veszek fel soha az életbe ilyen lábbelit, ám ezt most megszegtem, és szerintem meg is fogom még.
Éneklés közben a közönséget pásztáztam a szememmel. Kezükben telefon, kezeikkel jobbra-balra ringatták magukat. Néhol a foszforeszkáló tárgyak is előkerültek. Hirtelen megpillantottam Billy-t, engem nézett, s száján mosoly bujkált. Szívem egy dobbanást kihagyott, gyomromban pillangók repkedtek. Még akkor is ilyen hatással van rám, mikor nem kéne. Elkaptam a tekintetem, még mielőtt észrevehetett volna. Ebben a dalban annyi volt az érzelem, hogy be kellett csuknom a szemem, hogy átadhassam a közönségnek. Gyakran láttam, hogy sok énekes olykor, csupán csak pillanatokra de becsukja a szemét, sokszor idegesítőnek találtam, de már egyáltalán nem tűnt annak, sokkal inkább természetesnek.
A számnak vége lett, s a tömeg tombolt. Mindenki állva ünnepelte az első számot. A színpad elsötétült, és ideje volt hátra menni. Idétlenül visszatotyogtam a sötétségbe a lányokhoz. Megdöbbenve néztek rám. Katherine kezébe nyomtam a mikrofont, és közöltem vele, hogy ő állított a színpadra, ne csodáljozzon, hogy teljesen rossz voltam.
- Megvagy őrülve! Ez isten király volt - ujjongott Jess.
- Komolyan? - néztem Kathre, akitől azt reméltem, hogy az előadás közben meggondolta magát a cserét illetően.
- De még mennyire! Én mért nem tudok ilyen érzelem dúsan énekelni? -hisztizett Katherine.
- Majd Selena megtanít! - kacsintott Jess. Az öltözőben Kathel ketten maradtunk, mert a harmadik tag elment kamu innivalóért a VIP szekcióba. Mi meg maradtunk, és teljes erővel vakartuk le rólam a sminket. Mikor ezzel kész voltunk, átvettem a ruhát, majd gyors teló számot és chat nevet váltottam Kath-el, és megbeszéltük, hogy este, késő este beszélünk. Közben megérkezett az innivalóm, átjuttattak a szellőzőn, és már mehettem is.
Billy idegesen nézte a mobilját. Felvette a füléhez, és hallottam, hogy hívást kezdeményez.
- Talán nem engem keresel? - kérdésemre nagyot ugrott.
- Ekkor a sor volt a büfénél? - nézett rám gyanakvóan.
- Igen és most is az van, csak jókora lökdösődéssel tudtam hamar végezni - mosolyogtam - na és, hogy tetszik a koncert? - Jobban ment a hazugság, mint gondoltam. Lepattantam a székbe és igyekeztem magam lecsillapítani.
- Kezdem élvezni! Jobb a csaj, mint gondoltam! - nézett rám - Az szem festék rajtad? - jött a fejével közelebb.
- Nem, dehogy! Tudod, hogy nem sminkelem magam! - mentegetőztem.
- Igen, de teljesen olyan, mint ha az lenne rajtad! - próbálkozott tovább.
-  De nem az! Most pedig nézzük a koncertet! -mondtam. Lassan elfordult és meg elkezdem a szemem körül vakarni a festéket.

A koncert nagyon jó volt, és úgy tűnt Billy is élvezte.
Otthon hátramentünk a nagy tölgyfához, és felmásztunk rá.
- Tudod Sel, jól éreztem magam ma este. És azt ne mond, hogy nem vetted te is észre a hasonlóságot köztetek, amiről hónapok óta papolok neked. Nagyon hasonlíttatok, legalábbis kívülről.
- Mért hasonítasz engem egy szupersztárhoz? Hisz teljesen mások vagyunk, kívülről is. Engem például szinte soha nem látni leengedett hajjal, ő pedig mindig úgy van; ő szereti a szoknyát, és a mini ruhákat, engem meg a hideg is kiráz tőlük; Katherine magassarkúban járkál, én pedig kitöröm benne a sarkam. Nem értem, hogy mért akarsz olyannak látni, mint egy sztárt. - mondtam a fa ágnak dőlve. Ezzel a kis monológommal azt akartam elérni, hogy felejtse már el azt, hogy hasonlítok Kath-re; ami ugyan nagyon is igaz volt, de ezt jobb ha nem tudja.
- Sel, sajnálom, ha megbántottalak. Nem akarlak olyannak látni, mint ő, csak azt mondom, hogy hasonlíttatok. Őszintén mondva szeretem amilyen vagy és nem akarom, hogy megváltozz! - ahogy rám nézett a szívem megcsavarodott. Hisz pont azt teszem, megváltozom - Habár nem mondom, hogy nem örülnék neki, ha énekelnél, nyilvánosan, és nem csak a zuhany alatt, vagy épp magadba. Tegyünk ígéretet! - lelkendezett.
- Mégis milyen ígéretet? - kíváncsiskodtam.
- Ígérd meg nekem, hogy soha nem leszel olyan, mint Kirsten, vagy mint egy díva!
- Hogy jön ide Kirsten? -érdeklődtem.
- Kirstennel csak a baj van. Mindig csak a cipője, a sminkje és a ruhái érdeklik.
- Rendben, megígérem, hogy nem leszek olyan! Te pedig ígérd meg, hogy soha nem hagysz magamra!
- Selena! Én akkor sem hagynálak magadra, ha arra kérnél! - mosolygott.
- Akkor mehet?
- Mehet! - mondta.Összekulcsoltuk a kisujjunkat majd megráztuk.
- Annyira kicsinyes ez! - mondtam nevetve.
- Igen az! - mosolygott - Gyere, menjünk késő van! - Leugrott a fáról, majd segített nekem is lejönni. Bementünk a hátsó ajtómon, és az elsőhöz mentünk.
- Holnap találkozunk? - dőltem neki az ajtónak.
- Lehet! De egész délelőtt plusz délután edzés lesz, de majd hívlak! - ezzel közelebb jött megpuszilta a homlokom, majd elment.
Lassan mentem fel a lépcsőn és a ma estéről gondolkoztam. Nem biztos, hogy jó ötlet ez a csere, de megteszem, és nem magamért. Billy miatt teszem, hogy végre büszke legyen rám, és ne gondolja azt, hogy szükségem van segítségre, hogy megvédjem magam; se azt, hogy nem vagyok jó semmire. Elterveztem mindent: Cserélek Katherine-val, aztán mikor már megy a sztár lét, mindent elmondunk Billynek, aztán visszatérek a normál életemhez.
Lassan besétáltam a szobámba. Az ajtóval szembe van egy hatalmas  ablak, az ajtó mellett van az íróasztalom, mellette a sarok, majd ahol új fal van, ott egy két szárnyú ajtó, ahol a gardróbom van, mellette a nagy ágyam, majd újabb fal, és az ablak. Az ablak bal oldalán egy afféle zene sarok, ahá fel van állítva a szintetizátorom, mert a zongorát nem hozhattam fel, mellette meg a gitárjaim. Egy elektronikus és egy normális. Az ágyammal szembeni falon egy nagy falra akasztott szekrény, amin a Tv-m, könyveim, DVD lejátszóm, elromlott kamera, CD-k vannak. Mellette pedig a fürdő szoba ajtó. A fürdőt két oldalról is meglehet közelíteni, a folyosóról és a szobámból. Egyke gyerekként nem vagyok ugyan elkényeztetve, de mindenem megvan, amire valaha vágytam. Vagyis majdnem minden...
Az asztalomon választottam egy színes lapot, és aláírtam, mint Selena Gomez. Az első aláírásom Billy-t illeti meg, bármi is történjem. Elraktam a fiókomba, egyszer, amjd odaadom neki...
Ledőltem az ágyamra, és majdnem elaludtam, mikor csöngött a mobilom. Kath volt az.
- Szia! - köszöntöttem.
- Szia, figy nincs sok időm, mert mennem kell a filmes partira, csak azt akarom mondani, hogy holnap 10-kor limuzin áll meg a házad előtt. Szállj be és ott leszek és. Oké? És akk megmutatjuk egymásnak az életünket.
- Oksi, mondom a címet!
Miután lediktáltam a címüket, letettem a telefont és álomba merültem.
Mivel hétköznap volt az ébresztőm szokásához hívően megszólalt. Idegesen lenyomtam, majd élveztem, hogy nem kell iskolába menni ma. Lezuhanyoztam, megmostam a hajam, és leültem reggelizni a tévé elé.  Miután befejeztem a gabona pehely elfogyasztását, az óra már azt mutatta, hogy elmúlt kilenc, azért felmentem a szobámba, felvettem egy farmert, egy kék pólót, és egy kapucnis pulcsit, a jó öreg Conversemet és indulásra kész voltam. Tíz óra lesz pár perc múlva. Kiültem a lépcsőre, majd hagytam, hogy a konty alól kiszabadult pár hajszálamat csapkodja a szél.
Pontban tízkor limuzin parkolt a házunk előtt. Egy testes férfi kinyitotta az ajtót, s köszöntött, mint: Jó reggelt, Miss Gomez. Beültem, és a gázra lépett. Mellettem Katherine szintén laza ruhában, kapucnis pulcsiba.
- Szia!
- Szia, Selena! Most elmegyünk az én úgynevezett otthonomba, vagy hétköznapi nevén, a hotelbe.
- Te hotelbe laksz? - kérdeztem meglepetten.
- Csak erre a két hónapra vagyok bezárva oda. Ő itt Paul a sofőröm és a testőröm is együtt. - mutatott a férfira, aki a kormányt bűvölte.
- Hello, Paul. - biccentett egyet.
- Jessicán kívül csak ő tudhat a cseréről. Ő fog téged mindig furikázni.
- Klassz! - mondtam nem túl lelkesen. Nem értem mért nem lehet, hogy a saját autómmal menjek, és ne egy feltűnő limuzinnal járjak.
- Hölgyeim! Sajnálom, hogy meg kell zavarnom a beszélgetést, de lenne egy kérdésem! Az apja tud erről?
- Nem, nem tud! És nem is fog, Paul, szóval lakat a szájon! - Paul eljátszotta, hogy lelakatolja a száját, majd eldobja a lakatot. - Megérkeztünk. A hátsó ajtón lesznek kénytelenek bejutni, ha nem akarnak feltűnést! - mondta Paul, miközben kitett minket egy elhalt utcán.
- Rendben! Fent várjuk, Paul. Parkolj le aztán gyere.
- Értettem. - ekkor Paul elhajtott.

Besurrantunk a hátsó ajtón, én megálltam egy biztonságos sarokban, ahol nem vesz észre senki, miközben Kath lement a kulcsért.
Öt perc múlva már fent voltunk a luxus lakosztályban. Minden egyszerűen hatalmas, gyönyörű és drága volt.
-Gyere velem, megmutatom az új otthonodat! - bevezetett a konyhába, majd magyarázni kezdett.
- A reggelit kérésemnek megfelelően öt órakkor tálalják, és van tíz perced megenni. Utána irány a forgatás.
- Várj! Milyen forgatás? - érdeklődtem.
- Hát az Angyalok városa. Amit itt forgatunk Los Angelesben. Emlékszel? Ne mondd, hogy még nem hallottál róla!
- De, hallottam. Csak azt hittem, hogy már kész van.
- A késztől messze áll. Mondjuk úgy, hogy egy hónapunk van minden forgatást befejezni, és még a felénél sem tartunk. Nick most tért vissza a srácokkal na meg a kis barátnőjével a turnéjukról, és most kezdődik a kemény munka! Eddig felvették az összes olyan szereplő jelenetét, akik nem a főszereplők. - észrevettem, hogy mikor kimondja a "barátnő" szót, arca megrándul.
- Féltékeny vagy vagy szerelmes? - tettem fel a kérdést, mikor öntötte a narancs levet. Kérdésemet meghallva elejtette a kancsót, és az a földön darabokra esett. Nagyot ugrottam, míg Kath csak nézett maga elé bambán, és nem mozdult. Paul rohant be idegesen.
- Mi történt? Jól vagytok?
- Csak a kancsó! Jól vagyunk! - magyarázkodott Kath.
- Menjetek ki, majd feltakarítok én! - kitessékelt minket a helyiségből, majd mikor megbizonyosodtam arról, hogy nincs semmi a kezében, feltettem a kérdést újra.
- Szóval? Féltékeny vagy vagy szerelmes?
- Mintha nem ugyan az lenne - ült le egy karosszékbe, ami a hatalmas nappali közepén volt.
- Valójában, nem ugyanaz. Ha féltékeny vagy, akkor lehetsz bármire; a sikerére, az életére, a vagyonára, a barátnőjére. De ha szerelmes vagy, akkor mindig rá gondolsz, és bármennyire megbánt megbocsájtasz neki, mert szereted. Ha szerelmes vagy mindig tetszeni akarsz neki, és megfeleni, de egy idő után rájössz, hogy ezekre semmi szükséged, mert ha megakarsz neki felelni, olyan dolgokat teszel meg, amiket nem tettél volna meg, soha.
- Valaki nagyon szakértő ebben! Van valakid? - erre a kérdésre elvörösödtem.
- Ú, azt hiszem ez válasz volt!
- Nem! Nincs senkim, sajnos. Bár egy srác nagyon bejön, de őt nem érdeklem!
- Ez biztos, hogy nem így van! Mesélj róla valamit!
- A neve Billy. Vele voltam tegnap a koncerten. Pöttöm korunk óta ismerjük egymást, de nem úgy tűnik, hogy érdeklődne irántam.
- Szerintem tévedsz. De ha mégsem, akkor miután megmutattuk neki,  hogy mire is vagy képes, hidd el érdeklődni fog. Gyere nézz körül! - minden helyiséget megmutatott, és elmagyarázta, hogy mit, hogy kell csinálnom. Már csak a hálószoba volt hátra, és előre rettegtem. Mindenki tudja, hogy Katherine imádja a szoknyákat, ellentétben velem.
- Már csak a szobám van. - a kétszárnyű ajtót kinyitotta és csokoládé színű szobába érkeztünk. Giga nagy ággyal, egy fésülködő asztallal. két éjjeli szekrénnyel, és egy szekrénnyel. Egymás mellett kettő ajtó volt. Mindkettőt kinyitotta. Az egyik egy fürdő bejárata volt, a másik egy gardrób. Ha lehet így nevezni. Inkább volt egy ruha bolt.
- Anyám ez hatalmas! - néztem körül. a szoba tele volt estélyi, mini ruhákkal, de nadrágot és felsők is voltak.
- Á ez nem mind! Van még pár ruci, de azokat hátul a dobozba találod.
- Pontosabban mekkora is ez a gardrób?
- Kilencven négyzet méter. Nem mind ruha, például ott hátul van egy kanapé, és ott az ékszeres szekrény is, meg a cipőket is itt találod.
- Azt hittem, hogy a héten jöttél L.A-be.
- Igen, de erre vannak embereim! - mondta teljes közömbösséggel.
- Arra, hogy bepakolják a szekrényedet? -bólintott.
- Hát akkor eléggé szokatlan lesz az új életed, ugyanis ott nem lesz - megrángatta a vállát.
- Akkor nézzük, hogy egy méret vagyunk e! - kezembe adott egy irtó mini ruhát, egy piros magassarkúval.
- Ezt biztos, hogy nem veszem fel!
- Mért nem?
- Túl mini a ruha, és különben sem szoktam szoknyát viselni. Ez a cipő magassarkú, amiben én nem tudok járni! - magyaráztam.
- Akkor most megtanulsz! - belökött a fürdőbe, nekem meg nem volt választásom, fel kellett vennem a ruhát.

Öt perc volt mire teljesen felöltözve ( már amennyire lehetett ebben a ruhában teljesen felöltözöttnek nevezni magam) eljutottam a fürdő ajtóig. A tegnapinál ezerszer hülyébben közlekedtem a magassarkúban.
- Igazad volt, borzalmas a járásod! De majd megszokod. Valójában nem olyan nehéz, húzd ki magad, lépkedj kecsesen, és mosolyogj!
- Ez nem olyan könnyű. Istenem, de jó volt nélküle az életem.
- Ha még lépni sem tudsz benn, mit csinálsz, ha majd táncolnod kell?
- Táncolni? Magassarkúban? Lehetetlen. Komolyat Katherine, még táncolni sem tudok, nem, hogy ilyen cipőben. Ez a csere rossz ötlet volt. Lásd be, hogy alkalmatlan vagyok a feladatra. Semmi nem vagyok, ami te igen, szóval szerintem hagyjuk is ezt! - megfordultam, hogy átöltözni menjek, mikor Kath vissza húzott.
- Selena, kérlek maradj! Megfogod tanulni, csak bízz bennem és Jessicában. Minden rendbe lesz, és mire oda kerül a sor, hogy Billy mindenről tudjon, nagyon ügyes leszel. Most pedig gyere ide, látni akarok valamit. - odament egy óriási tükörhöz, és intett. Lassan oda topogtam.
- Nézd meg, hogy mennyire hasonlítunk! Szerintem nem csak kívül, de belül is, hisz mindketten vágyunk valami másra, eddig ismeretlen dologra. És most itt az idő, hogy, amire eddig vágytunk, most a miénk legyen.
- Tényleg úgy gondolod, hogy jó lennék Katherine-nek?
- Persze, csak egy kis változtatás kell! - a hajamhoz nyúlt, és a szoros kontyból kiengedte a hajam. A gesztenye barna tincsek leértek a hátam közepéig. Ezer éve nem láttam már magam így, leengedett hajjal. Meglepődve néztem magam a tükörben.
- Na látod, tökéletes vagy! Most pedig gyakorold ebben a járást, még én felveszem a ruháidat.
- Mi, mért?
- Elég egy Katherine az utcán, és nekd gyakorolnod kell. Ergo, te jössz ki  a hotelból Kath-ként, én pedig leszek Selena, akit senki nem ismer.
- Köszi! -mondtam.
- Tudod, hogy nem bántásként értettem. De nem tudod elképzelni, hogy milyen nagyszerű érzés, mikor úgy mehetsz ki az utcára, hogy egy árva lélek sem jön oda, autó grammért, vagy egy fotóért. Apropó autó gramm. Meg kell tanulnod az aláírásomat. Itt egy minta, gyere megmutatom, hogy kell.
Egy asztalhoz vezetett, megmutatta, hogy kanyarintsam a k-t és, hogy az M-et szívnek rajzoljam, majd magamra hagyott, míg ő átöltözött.
Egyre jobban belejöttem az aláírásokban, így nem vettem észre, hogy végzett, és az asztalra dobta a forgatókönyvet, aminek hangjától megugrottam.
- Ezt még egyszer ne csináld!
- Talán nem tiszta a lelki ismereted?
- Most, hogy tudom, mire készülünk; nem nagyon nem!
- Bánom, hogy kérdeztem! - leült mellém, majd magyarázni kezdett a színészkedésről.
- Mindegy, hogy a való életben mennyiszer sebeztek meg, hagytak el, vagy bántottak meg; a kamera előtt ezeknek nem kell, sőt nem kell látszódiuk. Fel kell venned egy maszkot, ami kizárja a világban történő dolgokat. De ez nem azt jelenti, hogy a játékodba nem csempészhetsz valódi érzelmeket. Ha vannak olyan elfojtott érzelmeid, amit felszínre tudsz hozni, az adott jelentben, az tökéletes.
Sokszor azt a maszkot, amit felveszel a forgatás alatt, a riportereknek, fotósoknak, híres embereknek is meg kell mutatni.
A riporterek ezerrel a nyomomba vannak, vagyis most már a tiedben. Figyelj rájuk, mert bárhol ott lehetnek, és sokszor nm azt a sztorit hozzák le, ami igazából történt. De figyelnünk kell, hogy csak egy Katherine-ről tudjanak. Van olyan programod, ahol feltétlen részt kell venned?
- Billy minden meccsén! Azokat nem hagynám ki, soha.
- Oké. Tehát akkor Selena leszel, de máskor nem. Ha nem szükséges.
- Katherine, mi van a szüleiddel? Ők nem fognak rájönni?
- Csak apám van, ő jelenleg Európában tartózkodik. Anyu meghalt, legalább is azt hiszem.
- Hogy érted, hogy legalább is azt hiszed?
- Apám egyszer-kétszer mesélt róla, és egyszer mikor megkérdeztem tőle, hogy találkozhatok e vele az életben, azt mondta, hogy lehet. Másik alkalommal meg azt, hogy meghalt. Nem igazán tudom, hogy mi az igazság, de talán jobb is így. És neked?
- Anya szerintem nem fog rájönni, ugyanis alig van otthon, így nagyon keveset találkozunk. Ha jól alakítod a lúzer lányát, nem vesz észre semmit.
- Nem vagy lúzer, csak szimplán hülye - mosolygott.
- Erről Kirstent is meg kellene kérdezni!
- Még is melyik az a Kirsten?
- Az iskola király kisasszonya, és életem elrontója.
- Majd én helyre rakom!
- Kath. Ne! 1. Nem éri meg. 2. Foglalkozz a tanulással. 3. Ezt a két évet kibírom még vele.
- 2 év? Azt hittem, hogy végzős vagy!
- Öt éves osztályba vagyok. Vagyis még van kettő évem, ezzel együtt.
- Jó visszafogom magam, de csak a kedvedért.
- Oks, akkor most mi jön?
- Fontos személyek ismertetése - odahozta a laptopját, és pötyögni kezdett. - Itt van Peter Cross, a producer. Miden forgatáson ott van a feleségével, Susan Cross-sal, akit a tűzvörös haj koronájáról ismerhetsz fel. Ha az asszonynak tetszik valami, az nagyon ritka, ezért mindenki meglepődött, hogy szereti a történetet.
- Ennyire kemény dió?
- Azt nem is sejted! Na jó menjünk tovább! Ő itt Rex, a rendező. Nagyon fogod kedvelni, laza, de szigorú is egyben.
- Ki ez a nő mellette? - mutattam a kis szőke hajú törpére.
- Nicole. Együtt járnak. Ő írta a forgató könyvet. akiről még tudnod, kell, az Ally, az öltöztető a filmnél. Ő varázsol rád minden apró ruhadarabot.
- Értem. De a filmen kívül neked nincs stylistod, meg ilyenek?
- Dehogynem! Monica percekre belül itt lehet!
- Mi, te ide hívtad?
- Igen, mert szükségünk van rá, ő olyan ruhát tervez neked, amit szeretnél, és olyan, mint ha az unokatesóm lenne. Imádni fogod.
Most pedig elmondom, hogy melyik részt veszitek fel holnap délután.
A rész a következő. a szerepbéli karakterem, aki teljesen véletlenül Katherine, megérkezik Los Angelesbe, és beköltözik az egyetemre.
- Várj egy percet! Pontosan miről is szól a film?
- Jaj, Anyám! Szóval a történet arról szól, hogy van egy lány, Katherine, aki ösztöndíjasan bejutott a L.A egyetem ének szakára. Los Angelesbe utazik, beköltözik az egyetemre, ahol találkozik Nick-kel, igen neki is a saját neve maradt, mert úgy gondolták, hogy így jobb lesz! Ne kérdezd mért, nem tudom! Tehát megismerkedik Nick-kel és a bandájával, akik ráveszik, hogy Kath jelentkezzen a félévi Mutasd mit tudsz versenyre. Ám a lány L.A felfedezése közben jelentkezik egy ének versenyre, ahol bizonyítani akar magának, és a szüleinek, akik soha nem gondolták róla, hogy jó valamire. A film közepén ki fog derülni, hogy a két verseny egy napon, kis híján egy időpontba esik. Katherine nem tudja, hogy mit csináljon, mert a fiúknak megígérte, hogy énekel; azt is csak azért mert bejön neki Nick, aki dobta a barátnőjét Kathért. Minden héten megmutatják, hogy mit tudnak az egyetem lakói, egy pénteki estén, sajnálatos módon Katherine nem tud elmenni az egyikre, ahol Nick-kel énekeltek volna, mert próbája van, a nagy L.A-i versenyre. Nick megtud mindent, összevesznek. A versenyek napján Kath a barátnője segítségét kéri, hogy eltudjon menni mind a két versenyre. Egy kis segítség a versenyen a fiúktól, és Kath mindenhova elér. Megnyeri az L.A-i versenyt, bár a másikat nem, de megint összejönnek, mert Nick megérti az okait a lánynak, és happy end. Mindenki boldog bla bla bla. Ezt a három oldat tanuld meg holnapra, de elég csak a saját szövegedet. Reggel 6-kor kezdődnek a próbák. Addigra Jess-el átveszitek a szöveget párszor. Oké? - mielőtt válaszolni tudhattam volna, beállított Monica.
- Sziasztok, lányok! Örülök, hogy megismerhetlek Selena! - nyújtotta a kezét Kath felé, aki értetlen képet vágott.
- Én vagyok Selena! - mondtam.
- Wow! Hát a hasonlóság az megvan! - mosolygott, majd kezet fogtunk.
- Szóval azért hívtalak ide, hogy nézd meg külső szemmel, hogy van e valami különbség köztem és Selena között, amit jobb most észre venni. - Monica lassan körbejárt minket.
- Nem hiszem. Ugyan az az alkat, csontozat, tökéletesség. Szóval ez  a csere mikor kezdődik?
- Ma délután.
- Akkor az új videóklipben már te fogsz szerepelni. Ezért kérlek, hogy október 3-án gyere a ruhapróbára. Ha még Kath nem mondta volna, én vagyok a menedzsered- Kath a kezembe nyomott egy rózsaszín könyvecskét, amit kinyitva határtidő naplóvá változott. Október 3-ára beírtam a ruhapróbát, majd Monica angolosan távozott.
- Milyen videóklip?
- A héten vesszük fel a Hit the Light című számot, a következő héten pedig Come & Get it- et. Hihetetlen, amint megjelent a Come & Get it, a producerek csak úgy kapkodtak érte. A színpadi táncát majd meg kell tanulnod, mert majdnem más lesz, mint a klipben. A videóban nem sok fog látszani a táncból, ugyanis a fele éjszaka, fele nappal fog játszódni. A Hit the Light - ot pedig csak a héten van idő megcsinálni, mert utána jön a rossz idő, és igen, be kell látni itt az október. Szerintem mehetünk! Készen állsz? - lassan, de bólintottam.
- Hívom Pault! - átballagott a konyhába, és szólt a testőrnek, hogy indulunk.
Katherine egy táskába minden életbevágóan fontos cuccát, vagyis pénztárca, telefon, smink, zsepi; belerakott.
A liftet elhagyva észrevettem a tömérdek riportert az ajtóban.
- Mi..Mit csináljunk? - érdeklődtem.
- Szép lassan kisétálunk. És ezt a cserét nem mondjuk el senkinek!- ekkor csettintett, és Paul előhúzott egy extra sötét szemüveget. Mi a? Csettint és mindent megkap? Ezt nem hiszem el! Fejébe húzta a kapucnit, és áthaladtunk az előcsarnokon. A fotósok amint észrevették, hogy jövök, vagyis trappolok, abban az iszonyat kényelmetlen lábbeliben, kattintgatni kezdték a kamerájuk, és lökdösődni kezdtek.
- Miss Moning! Csak egy kérdésre válaszoljon! - állt elém egy alacsony, kopasz hapsi, diktafont dugva a számba.
- Nem nyilatkozom! - majd Paul arrébb lökte és kinyitotta a limó ajtaját. Kath ment elől, hogy belőle minél kevesebbet lássanak. Éppen szálltam volna be, mikor egy barna hajú srác öltönyben, barna szemekkel, az én nevemet kiáltotta.
- Katherine! Kérlek várj! - furán néztem rá, de megvártam. Közben az utcát is ellepték a fotósok.
- Szia! - mondtam.
- Szia! - meghallottam Kath erőszakos köhögését az autóból.
- Fiatalok! Most megyünk vagy nem? - kérdezte Paul.
- Megyünk! - megfogta a kezem, majd beült velem a limóba.
- Katherine tudom, hogy mindent elrontottam..ő kicsoda? - mutatott az igazi Kath felé.
- Ezt nem akartam, hogy tudd, de már mindegy! Katherine vagyok, az igazi - vette le a napszemcsit  a fejéről, és bontotta szét a haját. Ennyit arról, hogy nem mondjuk el senkinek!
- Akkor ő kicsoda? És mi folyik itt?
- Nick ő itt Selena, Selena ő itt Nick! -eközben Paul már az elindította az autót, és Katherine utasítására "járkált a városban".
- Szia! - Szia! -fogtunk kezet.
- Szóval valaki elmondaná, hogy mi folyik itt? - nézett még mindig értetlenül a srác.
- Először te beszélj! Mit keresel itt? - tette a kezét a melle előtt össze K.
- Csak azért jöttem, hogy elmondjam, hogy sajnálom! Óriási hiba volt az, hogy megcsókoltalak, utána leléptem turnézni. Egész turné alatt ezen kattogott az agyam.
- És vele mi van?
- Vanessával? A brazil repülőtéren kitettük. Kapott pénz repülő jegyre, miután szakítottam vele. Csúnyán összevesztünk, és bevallottam, hogy ő már nem érdekel, mert érdeklődésem más felé fordult.
- Tehát szakítottál vele, hogy Katherinnel legyél? - kérdeztem, mire bólintott. - Hogy ez milyen aranyos. - Kath tüzet lövelt a szemével, azért az övemet kicsatoltam, és előre mentem.
Hallottam, hogy veszekedtek még egy ideig, majd Nick kiszállt a járműból előtte Kath elmondta neki a cserét, Nick pedig szintén segít nekem, illetve nekünk. Furcsának találtam, hogy alig 12 órája ismerjük egymást, és eszelte ki a tervet, és már tud róla négy ember. Paul, Nick, Monica, Jessica.

- Nagyon felidegesített ez a srác téged! - mondtam, miközben a kulcsot fordítottam el a zárban.
- Igen, kiismerhetetlen.
- Ilyen hamar megbocsájtottál neki?
- Selena!Nem bocsájtottam meg neki. Két és fél hónapon keresztül vártam arra, hogy érszre vegyen, amjd egyszer csak megcsókolt, majd eltűnt két hónapra. Kizárt, hogy megbocsájtom neki valaha! De a média előtt nagyon jóba kell lenetek. Kedves srác, ellesztek.
- Ezt, hogy érted? - intettem, hogy fáradjon beljebb az "otthonába".
- Ez a csere nagyon kemény lesz, mert alig látjuk majd egymást, ő fogod téged elkísérni minden eseményre, és ha a kamera előtti csókba beleéled magad, leütlek! - mosolygott.
- Milyen csók? - emeltem fel a hangom.
- A filmben meg kell csókolnod őt. - Hogy én csókoljam? Na az kizárt.    Életem második csókját másnak szántam...
- De ezért nem neheztelek rád, hisz én kértelek.
- Szerinted nem tudják már sokan?
- Hogy nem vagy én? Hát így könnyebb lesz, mert tudnak segíteni neked.
- Nem szorulok senki segítségére. Megoldom egyedül.
- Rendben, de legalább az első héten hagyd, hogy Jessica  meg Nick segítsen!
- Csak egy hétig! Tehát ma van október 1, hetedikén már egyedül csinálom!
- Okés, Csajszi!
- A szobám fent van, itt lent a konyha, nappali, ebédlő, dolgozó szoba, és anya hálója. Tehát tied az emelet. A második emelet egy padlás, de simán át lehetne alakítani még szobákká, de 6 vendégszoba van, ennyi elég. - mosolyogtam, miközben elindultam az emeletre.
Kathetine egyenesen az ágyra vetette magát.
- Tudom, hogy ez nem az a kényelem, amihez hozzá vagy szokva, de remélem, hogy szeretsz majd itt lakni.
- Ez ezerszer jobb, mint a hotel, ez olyan otthonos, és rettentően kényelmes ez az ágy. Azt hiszem, hogy ma nem kelek fel innen.
- Csak nyugodtan - a hangszerek melletti üllőkére ültem. - Van néhány dolog amiről tudnod kell. Nem szabad kiengedve hordanod a hajad, soha, nincs szoknya, se magassarkú. Alergiás vagyok a rákra, de imádom a csípős csirke szárnyat. Tudok gördeszkázni, de a kocsim a garázsba áll. Nem énekelek nyilvánosan, kiválóan gitározom és zongorázom. Ének csoport tagja vagyok a héten egyszer, és ha bárki megkérdezi, nem fogok jelentkezni az ének versenyre. Billyék a szomszédba laknak. Minden reggel együtt megyünk az iskolában. Az éjjli szekrényen találsz egy kicsi noteszt, benne van minden az iskoláról, hogy melyik óra hol lesz megtartva, a tanár neve, szekrény kód, és sok hasznos tudnivaló. Az aláírásom is benne van, nem nehéz.Nagyjából mindent megeszek a lencsén, rákon, és a brokkolin kívül. Nagyjából ennyi. Ja és még valami! Kirstenre, és Anne-ra vigyázz, mert idióták.
- És most nézzünk a szekrényed! - kinyitotta a két ajtót, majd beljebb ment. - Selena mond, hogy rosszul látok! Sehol egy szoknya, vagy ruha! És ez a sok nadrág! A hideg ráz.
- Mondtam, hogy nem hordok.
- Attól még, hogy nem hordassz, lehet! - sejtelmesen mosolygott. - Öltözz valami kevésbé feltünőbbe, és elmegyünk vásárolni.

                                                               ˜
Két órával később Katherine és én tíz táskányi ruhával távoztunk, amikben feltűnően sok mini ruha volt. Valamint sok cipő. Magas cipő. Eltettem egy olyan helyre, ahol még akkor sem találja meg, ha a ház darabokra esik.
Mindketten hullafáradtan estünk haza, majd még váltottunk pár utasítást egymással, majd Paul hazavitt a hotelbe, ahol a fotósok még mindig sorakoztak. A testőrök vigyáztak, hogy egy se jöhessen a közelembe, így lassan tudtam lépkedni, az instabil cipőmbe. Mikor felértem a lakosztályba, akkor tudatosult bennem, hogy egyedül vagyok. És az életem csak most kezdődött el, egy olyan élet ahol híres vagyok, és példaképnek számítok...